BKV Dicsérő

A tegnapi Metropol újságban olvastuk a mellékelt "cikket". Ez a történet egy BKV Metró Segédvezetőről és egy idős emberről szól. Azt hiszem tanulságos történet. Nem is kívánok sokat hozzáfűzni a dologhoz, mindenki olvassa el.

Az alábbi levél a BKV-figyelő blogról származik, a levelet a levélíró a BKV-figyelő blognak írta, mégis úgy érzem, hogy a levél tartalma alapján itt is helye van a blogon:

Kedves BKV-figyelő!

Szeretnék egy jelentéktelen, de mégis pozitív történetet megosztani veletek, ne csak a sok panasz érje a BKV dolgozóit. Általában minden hétköznap reggel a 18-as villamost választom, hogy bejussak a munkahelyemre. Így történt volna ez ma is, ha a döbbenetből felocsúdva kicsit jobban odafigyelek.

„Hátulról” közelítettem a 18-as felé, a 4-6-os síneknél jártam, amikor már láttam, hogy indexel, mindjárt indul: keserű mosollyal konstatáltam, hogy esélyem nem lesz elérni – nem vagyok hajlandó ebben a melegben gyorsítani a lépteimen. Mellettem még egy srác jött, ő elkezdett szaladni és fel is szállt rá, én battyogtam egyedül tovább. Magamat nyugtatgatva gondoltam nem fogok egy kiba… villamos után szaladni, majd megyek 61-essel. Már a 18-as villamos felénél jártam légvonalban, amikor még mindig bent állt, indexelt és zúgott az ajtójelzője. Odanéztem és csodálkoztam, hogy miért nem indul már, hiszen rajtam kívül a környékén sem volt senki. Battyogok tovább, amikor csengetett is egy rövidet, akkor döbbentem rá, hogy rám várt, szálljak fel. Erre én mit csináltam? Mentem tovább a 61-eshez.

Azért magamban elkönyveltem, hogy mennyire nagyon-nagyon jó fej volt a vezető, hogy meg akart várni… Csak egyszerűen nem mertem az ajtó felé közelíteni, mert már épp eleget láttam, hogyan csapják be az ajtót más villamosvezetők a szaladó emberek előtt

Ez a 18-as elment nélkülem, mégis nagyon jól indult a napom az illető villamosvezető miatt, még ha nem is éltem a lehetőséggel. :-)

Köszönöm! Isti

Az alábbi levél a BKV Mozgásban című magazinjából származik, a levelet a levélíró a BKV Ügyfélszolgálatának írta:

Tisztelt Uraim!

Egy nagyszerű hetet töltöttem Budapesten (az időjárás ellenére is), és azt kell mondanom, hogy az Önök metrói, villamosai és buszai nagymértékben hozzájárultak ehhez.

Összehasonlítva a mi rendszerünkkel Angliában, az Önök rendszere sokkal inkább utasbarát, és én jobban értékelem a nyomtatott utastájékoztatást a régebbi villamosokon, ahol listán szerepeltetik az átszállási kapcsolatokat.

Nagyon tetszenek a szovjet idők metrószerelvényei (különösen a kör alakú lámpák) és remélem, hogy amikor eljon a "modernizáció" ideje, inkább felújítják őket és nem vásárolnak újakat, s megtartják ezeket, amelyeket véleményem szerint biztosan át lehet alakítani úgy, hogy modern, energiatakarékos izzókkal működjenek.

Kérem, ne kövessék el ugyanazt a hibát, amit Prágában a kollégák, ahol a régi elemeket teljesen kicserélték, a beépített lámpákat pedig modern fénycsövekkel helyettesítették!

Ahogy a gyönyörű, régi épületeket felújították a városban, és felismerték, hogy mindez túristalátványosság, őszintén remélem, hogy ugyanezt a metróval is megteszik.
Mellesleg Azerbajdzsán, Bakuban is hasonló metrórendszer kapot egy nagy összegű EU támogatást a költségek fedezésére (a hálózaton található jelzőtáblák nagy számának megfelelően), ezért remélem, hogy Budapest is kaphat hasonló anyagi támogatást.

Ó, és kérem, az 1-es metró vonal állomásait se modernizálják - annyira elragadóak, és a gyönyörű fa és csempe együttese egyszerűen klasszikus.

Azt is remélni merem, hogy nem kívánják lecserélni a standard villamosokat újakra, mint a 6-os villamos vonalán. Méltányolom azt a törekvést, hogy a mozgáskorlátozott utasaik számára is felhasználóbarát feltételeket biztosítsanak, de azért mégis azt remélem, hogy megtalálják a módját, hogy megtartsák valamiképpen (a régi dizájn megfelő a svájciaknak és sokan másoknak is).

Minden jót kívánok a jövőben!

Jeremy Halliday
Sandback, Cheshire,
UK

Az alábbi levél a BKV Mozgásban című magazinjából származik, a levelet a levélíró a BKV Ügyfélszolgálatának írta:

Tisztelt BKV!

Súlyosan mozgáskorlátozott vagyok. A mai napon (április 4.) hajnali 1 óra 28 perckor a 907-es autóbusszal szerettem volna a Bosnyák téri megállótól a Blaha Lujza tér felé eljutni - sajnos ilyenkor már nem jár alacsony padlójú busz.

Egészen egyedülálló segítséget kaptam az autóbusz vezetőjétől, aki még a leszálláskor is segített! Nagyon jólesett.
Ha jól emlékszem, az autóbusznak BPU 436 volt a rendszáma.
Köszönöm a segítséget a járaton szolgálatot teljesítő négy biztonsági szolgálatos munkatársnak is!

Szerintem a dolgozó emberek ilyen hozzáállása sokat jelent egy megtépázott hírű vállalat megítélésének javításában.

Üdvözlettel:
Gyulai Erika
 

Az alábbi levél a BKV Mozgásban című magazinjából származik, a levelet a levélíró a BKV Ügyfélszolgálatának írta:

Tisztelt BKV!

Ezúton szeretném megdícsérni az egyik villamosvezetőjüket a viselkedéséért.
A mai napon (április 2.) utaztam vele 17:20 és 17:35 között a 14-es villamoson (4051-es kocsi) a Lehel tér felé.
A Béke tér magasságában egy autós miatt vészfékezésre kényszerült, majd a következő megállóban személyesen végigment a kocsikon és megnézte-megkérdezte, hogy mindenki jól van-e, nem esett-e el valaki. Elismerésem fejezem ki a törődéséért, a figyelmességéért és a kötelességtudatáért.
Kérem, tolmácsolják ezt a levelet felé is!

Köszönettel,
Gyuris Péter
 

Elindult a BKV Dicsérő blog!

Ezen a blogon olyan posztokat, történeteket olvashattok majd, melyek a BKV-val kapcsolatosak és pozitív tartalmúak. Lehet ez kellemes élmény egy jármű miatt, esetleg valamelyik dolgozó cselekedete miatt, vagy bármi más miatt, ami a BKV-val kapcsolatos és pozitív dolog.

Bárki küldhet be történetet, amit szeretne megosztani másokkal.

Az e-mail cím, ahol a történeteket várom: bkvdicsero@gmail.com